Hasznos tanácsok hegymászó- és túrabakancs vásárlásához I.
A velünk túrázók gyakran kérnek tanácsot tőlünk bakancsvásárlás előtt. A válaszadás nem könnyű, mivel ismernünk kell a túra célját, valamint a kérdező túrázási szokásait, hogy melyik évszakban és milyen gyakorisággal szokott túrázni.
Előre leszögezem, hogy nincs olyan bakancs, amely mindenhez megfelelne, ezért érdemes arra a funkcióra bakancsot vásárolni, amire leginkább használni fogjuk. A jó bakancs a túra alatt előforduló összes körülményhez szükséges tulajdonságok közötti kompromisszum. Természetesen az lenne a legideálisabb, ha 2-3 pár bakancsunk lenne azokhoz a tevékenységekhez, amelyekhez leginkább használni fogjuk (pl. fél-egynapos középhegységi túrához, több napos magashegyi túrához, via ferratázáshoz, alpesi mászáshoz, stb.).
Azoknak a legkönnyebb a helyzete, akik csak egy célra, például a Kárpátokban történő túrákhoz szeretnének bakancsot vásárolni, ugyanakkor észrevehető, hogy a gyalogtúrázók között is emelkedik azoknak a száma, akik a nagyobb kihívásokat jelentő célokat keresik, a gleccserek világát, a sziklás csúcsokat, és az egyre magasabban található mászó utakat.
A legtöbb túratársunk lábbelije az ilyen ambiciózus projektekre általában alkalmatlan, amelyet az Alpok baleseti statisztikája is alátámaszt. E szerint ugyanis a balesetek 60 százalékát kitevő botlást, csúszást, bokarándulást a nem megfelelő cipő okozza, mivel a sokak által viselt modell az Alpokban túl puha.
A bakancs legfontosabb tulajdonságai a jó lábfogás, a talp merevsége és a felső rész szilárdsága, valamint az, hogy használat folyamán ez utóbbi kettő hogyan viszonyul egymáshoz.
Néhány ismertebb német gyártó (pl. Hanwag, Meindl) a cipők talpát merevségük alapján A-B-C-D kategóriákba sorolja.
Az A és AB kategóriás talpak puhák és hajlékonyak, ezért ideálisak a nyáron, kisebb magasságokban és könnyű terepen folytatott túrákhoz (pl. hazai középhegységbeli túrák).
A B és BC kategóriás cipő nyári, hátizsákos, több napos magashegyi túrákhoz, trekkingekhez a legideálisabb választás, de könnyű gleccsertúrákhoz (pl. Grossvenediger) is jó lehet.
A D kategóriás talpú cipők a hegymászó bakancsok. Ezekre mindenfajta hágóvas szerelhető, és szinte bármilyen hegymászó tevékenységre alkalmasak.
Technikai jellegű sziklamászáshoz szilárdabb bakancs (C és D kategória) viselése ajánlott, hogy megfelelően lehessen vele oldalazni. Merevebb bakancsban ugyan nehezebb járni, de rendkívüli módon kíméli a lábat, ha a mászó egy keskenyebb peremen áll. Ezért olyan bakancsot keressünk, amely lehetővé teszi, hogy az orrával vagy az oldalával a keskeny sziklaperemen is meg tudjunk állni.
Kemény havon a nagyon hajlékony bakancs (A-B kategória) előnytelen. Még a leglazábban felerősített hágóvassal is kemény cipő (D, esetleg C kategória) kell a hólépcsők rúgásához, vagy a biztonságos korcsolyázó lépések végrehajtásához.
A jégmászáshoz még jobb bakancsra van szükségünk, ehhez a tevékenységhez ugyanis a nagyon kemény talp (D kategória) és felső rész a kívánatos.
A műanyag bakancsokat eredetileg hideg időben történő expedíciózásra és komoly jégmászásra tervezték, de idővel a hó- és gleccsertúrák kedvelői között szélesebb piacra talált. Napjainkban már kissé elavultak. A műanyag külső rész általában nagyon merev, ami ugyanakkor hágóvas használata esetén nagyon jó, mert megengedi, hogy a hágóvas hevederét szorosra kössük anélkül, hogy az a láb vérkeringését befolyásolná. Emellett a műanyag bakancs hólépcső rúgására is tökéletesen alkalmas, és nedves környezetben is kitűnő, mivel a belső papucs a hótól védve melegen tartja a lábat. Táborozásnál a belső papucs kivehető, így az izzadság könnyen kiönthető vagy kiszárítható belőle. Hátránya azonban, hogy súlya és merevsége miatt nehézkesebb benne a járás, a sziklamászásról nem is beszélve.
Mára a műanyag bakancsokat az ún. expedíciós bakancsok váltották fel, amelyek rendkívül jól szigetelt, meleg lábbelik, mivel a vízálló és lélegző funkciójú kamásli is rájuk van integrálva, de már olyan modellek is léteznek, amelyek kivehető belső cipővel rendelkeznek. Ezek a lábbelik bármilyen hágóvassal kompatibilisek, és tekintettel arra, hogy extrém hideg környezetben, sarki expedíciókra és 8000 méter feletti havas hegyek csúcsainak meghódítására alkalmasak, egyes gyártók a használhatóság alsó határát -60 Celsius fokban határozták meg. Az Elbruszon több távol-keleti mászón is ilyet láttunk, de szerintem ott túlzás volt a viselete. Ugyanakkor vannak rövidebb kamáslival ellátott változatok is, amelyeket téli alpesi mászásokhoz, és „kisebb", 6-7000 méteres magasságok meghódítására ajánlják gyártóik.
A sítúra bakancsok is a műanyag bakancsok kategóriájába sorolhatók. Ezekben a bakancsokban – figyelemmel arra, hogy hasonló talppal rendelkeznek, mint a műanyag bakancsok – gyalogolni (hágóvasat szerelni rájuk) és – állítható funkciójuknak köszönhetően – síelni is lehet, bár merevségük eltér az igazi lesikló bakancsokétól.
A bakancs és a hágóvas viszonya
A bakancs és a hágóvas érintkezése kényes terület. Minél merevebb egy cipő, annál több fajta hágóvasat alkalmazhatunk. A hajlékony vagy félmerev cipőnél vigyáznunk kell, hogy csak olyan hágóvasat válasszunk, amelyet hevederekkel kell felrögzíteni a cipőre. Az úgynevezett „automata" hágóvasat pedig kizárólag az elől és hátul kifejezetten hágóvashoz gyártott szélekkel ellátott cipőkre lehet feltenni. Mindezekre tekintettel jó tanács, hogy hágóvas vásárlásakor ellenőrizzük, jól illeszkedik-e a hágóvas a cipőnkre.
Hágóvasakról kicsit bővebben itt olvashatsz: http://trekwolf.hu/felszereles/hagovas.html
A bakancs anyaga, jellemzői
A kényelmen és a csekély súlyon kívül a nyári és téli bakancsok esetében is a legfontosabb szempont a láb szárazon tartása (télen ugyanilyen fontos a melegen tartás is).
Olyan bakancsot érdemes választanunk, amelyen kevés a varrás. Lehet ugyanis a bakancs lélegző betéttel ellátott, vagy minden részletében bőr, nagy esőben, vizes füvön, vizes hóban úgyis be fog ázni. Nem mindegy azonban, hogy ez mennyi idő alatt történik meg, és az sem, milyen gyorsan szárad ki. Tény, hogy a magasan gumírozott elejű és oldalú, kevés helyen varrott típusok sokkal tovább bírják a nedvességet.
A fentiek tudatában kérdésként merül fel, hogy Gore-Tex típusú anyaggal bélelt, vagy inkább minden részletében bőr bakancsot válasszunk?
A Gore-Tex a bakancsok esetében nem varázsszer, a belőle készült membránt ugyanis nehéz tisztán tartani, a kosz és izzadság pedig rontja jó tulajdonságait, így meleg időben kényelmetlenné teheti a bakancsot. A Gore-Tex típusú anyagokkal bélelt bakancsok mellett szól, hogy nehezebben áznak be, azaz nagyobb a vízállóságuk a csupán bőr felsőrészből készült bakancsokkal szemben, amelynek köszönhetően azonban a láb nehezebben tud lélegezni. Hátrányuk még, hogy a Gore-Tex membránnal ellátott szövet bélést egy esetleges kiszakadásnál nehezebb javítani is.
Hogy mégis melyik bakancs a jó döntés, és hogyan kell kiválasztanunk a megfelelő méretet? Többek között ezekre a kérdésekre is a következő részben olvashatjátok a választ.
A témában felhasznált és javasolt irodalom:
- Hegymászás című oktatókönyv (2005., Földgömb 99' Kiadó és MAHOE)
- Nagy Balázs: Trekkingtúrázás - Magyarországi túraútvonalak (Cser Kiadó, 2011)